Az egészségügyi krízishelyzet kitörését követően a kormány egyik első intézkedése a hiteltörlesztési monatórium volt: a bankok december 31-ig nem követelhetik a fennálló hitelek kamatait és törlesztőrészleteit. A szabályozással kapcsolatban mind a bankok, mind pedig az adósok részéről számos kérdés merült fel, amelyekre a gyakorlat az elmúlt egy hónapban kialakította a választ. Ezekből szemezgettünk:
Melyek azok a hitelek, amelyekre a moratórium kiterjed?
A moratórium a 2020. március 18-ig létrejött kölcsön-, hitel- és pénzügyi lízingszerződésekre terjed ki, feltéve, hogy ezen időpontig a folyósítás is megtörtént. Értelemszerűen a moratórium alá tartoznak a folyószámlahitelek, személyi kölcsönönök, projekthitelek, forgóeszközhitelek, gépjármű- és ingatlanlízingek, de azok hatálya kiterjed a hitelkártya-tartozásokra is.
Kiterjed-e a moratórium a nem banki kölcsönökre?
Egyes nem banki kölcsönökre a moratórium kiterjed. Így a visszafizetési kötelezettség felfüggesztése érinti a munkáltatói kölcsönt és a Nemzeti Eszközkezelő Program alapján fizetendő vételárrészleteket és bérleti díjakat is. Nem terjed ki viszont a moratórium a magánvállalkozásoktól, magánszemélyektől kapott kölcsönökre, így különösen a tagi kölcsönökre, vagy a vállalkozások által kibocsátott kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségekre.
